A népi építészet boronafalas épületei sok helyen a mai napig fennmaradtak a vázszerkezetű lábasházakkal egyetemben. A német Hansa-városokban ma is laknak ún. Fachwerk-házakban, amelyeknek fa vázszerkezetét téglából készült falazat tölti ki. A fában gazdag északi országokban ma is épülnek boronafalas épületek.

A falpanelos építési mód

Az üzemi előregyártást megkönnyíti és gazdaságossá teszi a falburkoló lapok gyártási méretéhez igazodó modulhálón alapuló tervezés.
A falszerkezet emeletmagas kistáblákból vagy falméretű nagytáblákból áll.
A falpanelek rejtett tartószerkezetét fabordák alkotják, amelyeket alul és felül vízszintesen fektetnek, függőlegesen pedig általában 60 cm-enként állítanak fel. A gyárban kétoldalt rászegezett borítás forgácslap, rétegelt lemez vagy cementkötésű forgácslap lehet.
A födémszerkezet fagerendái a külső falakra és a közbenső középfőfalra vagy kiváltógerendára támaszkodnak. A gerendákat elemenként vagy többet összefogva, táblásítva emelik a helyükre. A felső teherviselő borításuk vastag forgácslap vagy cementkötésű forgácslap.

A tető az épület jellegétől függően lehet lapostető, valamint a beépítetlen padlásterűeknél kis hajlású rácsos tartós, a beépíthető padlásterek felett pedig torokgerendás fedélszékű magastető.
A földszintes és a földszint + tetőtér-beépítéses házak mellett földszint + emelet + tetőtér-beépítéses is készülhet ilyen szerkezetből.

Az épület falelemeit pontos szintbeállítás után a fogadószintre (a kész alapozásra vagy a pincefödémre) csavaros, dübeles kötéssel rögzítik. A kiselemeket kézzel mozgatják, a nagyelemeket daruval emelik a helyükre.
Az elemeket összehúzó csavarokkal kapcsolják egymáshoz. A födémgerendák vagy a födémpanelokcsavaros kötéssel kapcsolódnak a fal felső, vízszintes bordájához.

A tetőtéri falelemek kapcsolata azonos a földszintiekével. A tetőszerkezet a fent említett tetőformától függően épületenként változik, lekötése is ehhez igazodik. Az épület stabilitását a tömör külső falsarkok és falszakaszok borítása, továbbá a födémborítás tárcsahatása révén kapcsolóelemek közvetítésével biztosítják.

A helyszínen felállított fa vázszerkezet

Az üzemben méretre vágott vázelemeket, az álló falbordákat a fogadószintre fektetett talpszelemenre rögzítik, fenn pedig fa koszorúgerendával kötik össze.

Az élére állított pallóból készült födémgerendák elhelyezését követi a tetőszerkezet építése. A teljes vázszerkezet merevségét a fal-, a födém- és a tetősíkba épített ferde merevítőrudak biztosítják. A farudak egymáshoz csavarozott kötéssel, a fogadószinthez, pedig dübeles csavarozással csatlakoznak. A vázszerkezet építésekor kézzel mozgatják az anyagokat. A kész váz rétegrendje és burkolása hasonló a panelos rendszerhez.

Miért korszerű a két ismertetett faszerkezetes építési mód?

A favázas és a falpanelos építés faanyagszükséglete lényegesen kisebb, mint a rönkházaké.
A faszerkezetek gyártása jóval kevesebb energiát igényel, mint az acél, az alumínium,
vasbeton vagy akár a tégla előállítása.
Az építési idő mindkét építési móddal lerövidíthető.
A fűtési energia költségének emelkedése miatt igen jelentős megtakarítás érhető el a jó
hőszigetelő képességű könnyűszerkezetes házakkal. "

Polyák Valéria (Szép Házak - 2000.1.szám)