A hagyományos, "nehéz" építésű (tégla-, beton-) házak nagy tömegük miatt lassabban melegszenek fel, mint a könnyűszerkezetes épületek (készház, készházak, könnyűszerkezetes ház), ami a nyári hőterheléssel szemben előnyt jelent. Ugyanakkor a tárolt hőt lassabban adják le, ezért este és éjszaka is meleget sugároznak. Az 1. ábrán egész napos ciklusra vetítve mutatom be a belső hőmérséklet változását könnyű és nehéz épületszerkezet alkalmazása esetén, nap elleni védelem nélkül.
 

Hogyan védekezhetünk tehát a nyári napsugárzás ellen?
Mindkét építésmódban a nyílászárók engedik be a legtöbb meleget. A legfontosabb teendő az ablakok árnyékolása. Az építész tervező a telek adottságait figyelembe véve előre gondoskodhat a megfelelő tájolásról, a természetes és a beépített árnyékolásról.
A 2. ábrán az látható, hogyan védhetjük ablakainkat nyáron a benapozástól.
Lombhullató fa telepítésével a déli, illetve a nyugati oldalon védhetjük földszinti ablakainkat, mert így télen a csupasz ágak között átsüt a nap. Az emeleti nyílászárók védelmét külső, mozgatható árnyékolóval oldhatjuk meg, amely lehet redőny vagy állítható lamellás zsalu. Az eresz kellő megnyújtásával állandó nyári árnyék biztosítható, télen viszont a napsugarak lapos beesési szöge miatt az eresz nem lesz zavaró.

A 3. ábra jól mutatja, hogy árnyékolással kis különbség adódik csak a belső hőmérsékletben könnyű és nehéz épületszerkezet alkalmazása esetén. Tovább növelhetjük a könnyűszerkezetes épületek (készház, készházak, könnyű-szerkezetes ház) földszintjének és tetőterének nyári hőelnyelő képességét nagy tömegű padlószerkezetek beépítésével. A földszinten gyakran használatos padlófűtéshez kerámia-burkolatot építenek, amely nyáron kellemesen hűvös. A földszint feletti födémre úsztatott cemetesztrich réteg kerül - amely ugyancsak hőelnyelő tulajdonságú - kő-, parketta- vagy szőnyegpadló borítással.

A nyári meleg ellen bármely építési mód esetén jól véd a klimatizálás.
A könnyűszerkezetes (készház, készházak, könnyűszerkezetes ház) építésben a nyári hőérzetet a külső határoló falak és a tetőtér rétegfelépítése is befolyásolja.

Jellemzően a zárt légterű és az átszellőztetett rétegek használatosak. A zárt légterű falakat külső kiegészítő szigeteléssel látják el. Az előfalazott és a deszkaborításos homlokzatok átszellőztethetők, ami mérsékli a fal nyári felmelegedését. Ugyanakkor ezzel csökken a fal hőátbocsátási tényezője, ami viszont megnöveli a téli fűtési költséget.

A könnyűszerkezetes (készház, készházak, könnyűszerkezetes ház) tetőterek nyári hővédelmében a vastag hőszigetelés, az átszellőztetés, illetve a hővisszaverő fólia tesz hasznos szolgálatokat. A kellő magasságú szarufák közé épített, általában üveg vagy kőzetgyapot hőszigetelés felett átszellőztetett légréteget alakítanak ki.

A tetőfedés módjától függően a fedőanyag alatt további átszellőztetés létesíthető.

A beépített szellőzőrétegnek egyrészt az a szerepe, hogy a szerkezetbe bekerülő párát elvezesse, másrészt a héjazat alatt áramló levegő így hűti is a nyáron felhevült felületet.
Tetőfóliaként használatos a külső felületén alumínium-bevonatos hővisszaverő fólia is, amely a tetőszerkezet felmelegedését nagymértékben csökkenti.

Összefoglalva: A jó hőszigetelés következtében a hőség nem jut be a házba, ha a nyílászárók megfelelő árnyékolást kapnak. A fa könnyűszerkezetes (készház, készházak, könnyűszerkezetes ház) építésű házak kis hőtároló tömege a hiedelemmel ellentétben nyáron sem hátrány, ellenkezőleg, nagy melegben este és reggel a szellőztetés hatására az épület gyorsabban lehűl."

Polyák Valéria (Szép Házak - 2000.3.szám)