"Ha ehhez hozzávesszük, hogy több olyan megbízható készházas cég is működik Magyarországon, amely ugyan nem tagja a Makésznek, de rendelkezik a szükséges ÉMI-engedélyekkel, az jön ki, hogy hazánkban jó ha összesen 1200 olyan épület készül, amelynek kivitelezőjével minden rendben van. Ez pedig annyit tesz, hogy nagyjából 1000 könnyűszerkezetes épületet mindenféle műszaki engedély nélkül vagy hamis papírokkal húznak föl" – mondja Kárpáti József építési tanácsadó, a Makész elnöke.

Hamis a baba

A készház szövetségnek arról is tudomása van, hogy akadnak olyan "szakértők", akik 1000 forint/négyzetméter áron, azaz nagyjából 100 ezer forint körüli összegért ellátják az építészeket ÉME-dokumentumokkal, így mind az építési engedély, mind pedig a használatbavételi engedély alapján úgy tűnhet, hogy az épületekkel minden a legnagyobb rendben. "Ez viszont már önmagában okirat-hamisítás, így ismeretlen tettes ellen hamarosan megtesszük a rendőrségi feljelentést is" – szögezi le Kárpáti, aki szerint az ilyen jellegű hamisításról a tulajdonos és az építész sem feltétlenül tud. "Az egész történetben az a legszomorúbb, hogy az ÉMI-engedély egy konkrét termékre, azaz rendszerre vonatkozik, egy könnyűszerkezetes ház rendszerének bevizsgálása (statika, élettartam, toxikusság, tűzvédelem, akusztika, stb.) pedig nagyjából 6–8 millió forintba kerül. Aki viszont ezt az összeget egyszer kifizeti, ugyanazt a szerkezetet és rétegrendet folyamatosan, biztonságosan alkalmazhatja."

Nem eldobandó

Mint megtudtuk, az évi néhány házat építő kisvállalkozóknak arra sem lenne szükségük, hogy saját, bevizsgált szerkezetük legyen, hiszen meghatározott rétegrendű falszerkezetet már eleve engedéllyel rendelkező gyártótól is be lehet szerezni. A gond azonban az, hogy ma Magyarországon hiába vannak jogszabályok arról, hogy ki készíthet könnyűszerkezetes épületet, ezt a jogosultságot senki nem ellenőrzi. Emiatt az épít házat, aki csak akar, méghozzá büntetlenül.

A készházakkal kapcsolatos leggyakoribb probléma egyébként az, hogy a kivitelező nem megfelelő anyagokat épít be a házba, nem megfelelő módon, nem megfelelő rétegrendben építve össze. A könnyűszerkezetes házaknál gondot okozhat a vizes, nem a készházakhoz előkészített vagy vékonyabb faszerkezet is, de az is gyakori hiba, hogy a gipszkarton vagy a gipszrostlap vékonyabb a kelleténél. Gyakran előfordul továbbá, hogy a hőszigetelés sem a megfelelő tömegsúlyú, és részben emiatt rossz a ház hőszigetelése. Ennek oka, hogy sok esetben szakértelem nélküli kivitelezők vállalkoznak könnyűszerkezetes házak kivitelezésére.

Veresegyházi rém

A közelmúltban több panasz is érkezett a készház szövetséghez az ÉMI-engedély nélkül építő vállalkozókra: "Többen is panaszkodtak arra, hogy a kivitelező nem a megállapodás szerint építette meg a házat. Már nyár óta figyelemmel kísérjük például egy veresegyházi tulajdonos ügyét. A hölgy, mielőtt belevágott volna az építkezésbe, a kivitelező cégét az APEH-nél leellenőriztette, és a szerződést is közjegyző előtt kötötte. Ehhez képest már az építési engedély is hiányos volt. A veresegyházi önkormányzat ennek ellenére kiadta az építési engedélyt, pedig a beépített szerkezet nem volt megjelölve, és forgalomba hozatali engedélye sem volt" – meséli Kárpáti József, majd hozzáteszi, hogy a házat mégis fölépítették, a hölgy pedig fizetett, de számlát nem kapott. A dolog érdekessége az is, hogy a tulajdonos hitelből fedezte a költségeket, és a kölcsönt is gond nélkül megkapta, pedig legalább a kivitelezési költségek 70 százalékáról számlával kellett volna elszámolnia. Gond az önkormányzattal sem volt: a használatbavételi engedélyt szó nélkül megkapta az épület, gyakorlatilag mindenféle ellenőrzés nélkül.

Dől a fa!

"Papíron tehát minden rendben, a ház viszont kezd összedőlni, a kivitelező ugyanis hozzáértés hiányában silány munkát végzett" – folytatja Kárpáti, majd fölsorolásba kezd: "A tető fogópárja, ami a tetőszerkezetet összefogja, egyszerűen hiányzik. A tető ezért szétnyomja a falakat. Amikor legutóbb láttuk az épületet, már a kémény és az oromfal is dőlt ki a házból. A tulajdonos ennek ellenére hiába panaszkodott a hatóságoknál, azt a választ kapta, hogy kárigényét csak polgári peres úton érvényesítheti. Pénze viszont nincs a pereskedésre, ráadásul a bankhitelt már törlesztenie kellene. A szakértők ráadásul visszabontást javasolnak neki, ami további több mint kétmilliós költséget jelentene."

Szigethalmi sorozat

A szigethalmi házak esete is jó példa a kókler kivitelezésre. "Ezeknél a házaknál ugyancsak minősítés nélküli, vékony szerkezeteket használtak, és rendkívül olcsó, 8–12 millió forintba kerülő, 100 négyzetméteres épületeket húztak fel. A csapda pedig ott van, hogy a silány épületeket első körben megvásárló, majd az átverésre ráeszmélő tulajdonosok nem hozzák nyilvánosságra a problémát, hanem megpróbálnak úgymond fű alatt szabadulni az épületektől. Jelenleg is több olyan épület van a piacon, amellyel nyilvánvalóan baj van" – szögezi le az építési tanácsadó, aki állítja, hogy az ilyen típusú hibáknál, azaz amikor a szerkezet kívülről csak kátránypapírral és rabichálóval van burkolva, majd pedig be van színezve, gyakorlatilag az egész házat el kell bontani.

Eső előtt

Az ilyen jellegű visszaélések megelőzhetőek lennének, ha a tulajdonosok kizárólag engedéllyel rendelkező falszerkezeteket engednének házaikba építeni, ami persze többe kerül, mint az engedély nélküli szerkezet. (Az ÉMI-engedélyt a www.emi.hu oldalon le is lehet ellenőriztetni, és az is sokat segít, ha a tulajdonos az építkezés során saját műszaki ellenőrt alkalmaz. 2010-től egyébként már jobb lesz a helyzet: ekkor nyílik Magyarországon az első mintaházpark, ahol csak törvényesen, ÉMI-engedéllyel rendelkező vállalkozók mutathatják be energiatakarékos készházaikat.

A készház vásárlás és építtetés tehát elvileg nem lenne kockázatos, ahogy kellő körültekintés mellett a használt készház vásárlása sem: ez esetben ugyancsak komoly szerepe van a műszaki ellenőrnek, aki az utólagos ellenőrzésnél a szerkezetet is megbontathatja. Így derül ki, hogy megfelelő-e a hőszigetelés, penészedik-e a falszerkezet. Az energiatanúsítvány készítésekor használt hőtérkép is sok mindent elárul egy adott épületről: ahol ugyanis a szerkezet nem megfelelő, ott a hő is távozni tud, a hőkamerás felvételek pedig akár tizedfokos különbséget is érzékelnek. Használt épület vásárlásakor ezért célszerű mindenképpen termofényképet készíteni.

Ellenőrzésre egyébként nem csak a készházaknál lenne szükség: egy vizsgálaton például az derült ki, hogy a könnyűszerkezetes épületeknél is nagyjából annyi hibát fedeznek föl, mint a hagyományos tégla családi házaknál, de a közvélemény érzékenyebben reagál a készházas történetekre.

Forrás: www.ingatlanmagazin.com