Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, mely az építőipar különböző szakterületein tevékenykedő, önmagukkal szemben magas minőségi követelményeket támasztó cégek hivatalos érdekképviselete. A Könnyűszerkezetépítők Szakmai Tagozata ezen a szervezeten belül alakult 2000. márciusában, méghozzá a legnevesebb könnyűszerkezetes gyorsházépítők, az Építési Minőségellenőrző Intézet (ÉMI) a Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar és hasonló tekintélyű szakmai fórumok belépésével.

Az ÉVOSZ Könnyűszerkezetépítő Tagozata által jegyzett minőségi tanúsítvány, mely a nagy fokú üzemi előregyártás révén kiemelkedően magas minőségi készházakat jelöl.
A MAKÉSZ védjegy odaítéléséről a minősítő bizottság javaslata alapján az elnökség dönt, mely döntést a közgyűlésnek meg kell erősíteni. A MAKÉSZ védjegy használatára, az arra érdemes vállalkozás egy évig jogosult.
Évente két, de minimum egy alkalommal a bizottság ellenőrzi a vállalkozást, ez alapján tesz javaslatot a védjegy megadására.

A Védjegy odaítéléséhez a kivitelező cégeknek az alábbi kritériumoknak kell megfelelniük:
- "Igazi", azaz előregyártott paneles KÉSZHÁZ építése
- ÉMI-minősített házépítési technológia
- Teljeskörű rendszerdokumentáció megléte
- Minőségi tanúsítvánnyal rendelkező alapanyagok használata
- Gyártóhelyi minőségbiztosítási rendszer alkalmazása
- Megépült házak dokumentációjának szigorú archiválását

A bizottság és elnökség javaslatára, a közgyűlés döntése szerint a védjegy
visszavonásra kerül
- ha két vizsgálat sikertelen
- visszavonásra kerül az ÉME,
- ha megszűnik tagozati tagsága,
- ha a törvényes működéssel, technológiai használatával kapcsolatban
jogos ügyfélpanaszok merülnek fel,
- ha az ombudsman egyeztető javaslatát nem fogadja el,
- ha megszűnik a cég,
- ha az alapszabályt durván megsérti.

Minden további nélkül! A hitelintézetek nem tesznek különbséget a hagyományos tégla-, illetve könnyűszerkezetes házak között. Az MKB, HVB és Postabank megkeresését javasoljuk.

Az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXXVIII. Törvény - az Építési Törvény - határozza meg az Országos Településrendezési és Építési Követelményeket.
Területet felhasználni, telket alakítani, épületet építeni, átalakítani, korszerűsíteni, lebontani, funkcióját megváltoztatni csakis e törvény figyelembevételével szabad.
 

A könnyűszerkezetes épületek forgalmazása Magyarországon az érvényben lévő 3/2003.(I.25.) BM-GKM-KvVM és az IKIM együttes rendelet értelmében csak építőipari műszaki (ÉME) engedély beszerzése után lehetséges. Az engedély jelen pillanatban hazánkban az egyetlen, de a legfontosabb építőipari minőségi tanúsítvány, amely az építő cég felkészültségét bizonyítja. Az engedélyt hazánkban az ANICO Kft.-n kívül eleddig kevés kivitelező kapta meg.
Az ÉME engedély meglétéről minden esetben bizonyosodjon meg, még a megrendelést megelőzően.

A technológiai különbségeken kívül elsősorban a szerződésben rögzített fix ár és a gyors felépítés. Ezen kívül nem kell vesződni a különböző szakmák mesterembereivel, nincs csúszás. Esetleges reklamációk esetén megkímélhetjük magunkat a készítők egymásra mutogatása miatti időveszteségtől, idegeskedésektől és veszteségektől.

- Gyorsabb ütemben kell fizetni
- Egyes bankok értékbecslői és az ingatlanpiac szakemberei a kőházakat ma még
magasabb értéken számolják.

Ismereteink szerint Európában kb. 50 éves múltra tekint vissza a könnyűszerkezetes technológia. Amerikában általában 50-70 évre méretezik az élettartamot, de szakszerű szerkezeti megoldásokkal, kivitelezéssel, minőségellenőrzéssel, karbantartással 100 év az élettartamuk.
Székelyföldön a honfoglalás óta favázas épületeket építenek legtöbbször léc rabicolással és tapasztott falfelülettel. A Tisza mentén 2-300 éves fatemplomok még a mai napig is üzemelnek.

A faszerkezet, ha helyesen van építve (gipszkarton / gipszrost belső burkolat) és kezelve (tűzvédő kezelés) akkor sokat bír. Egy családi ház tüzénél elsősorban a berendezés (függönyök, padlószőnyeg, bútorok, műanyag és fa berendezési tárgyak) táplálják a tüzet. Ezek olyan hőterhelést jelentenek a teherhordó szerkezetre, hogy mindenképpen a tűzoltó kezében van az épület sorsa függetlenül annak anyagától. A nagyobb tűzre sajnos még nincs garantált védelem. Ez viszont a kőházakra is igaz.

Beépített terület: az a terület, amit az épület külső falai és letámasztásai a telken behatárolnak, a fedett terasszal vagy gépkocsi tárolóval együtt.
Bruttó terület: az a terület, amit az épület helységei falakkal együtt együttesen tehát szintenként elfoglalnak a fedett terasszal és gépkocsi tárolóval együtt.
Hasznos terület: falak nélküli belső terület, ahol a belmagasság több mint 1,9 m. A fedett terasz 50%-os felülettel számolva.
Nettó hasznos felület: falak által körbehatárolt belső terület, független a belmagasságtól. Általában az a terület, ahová vízszintes burkolat készíthető. A fedett terasz 50%-ban kerül figyelembe vételre.
 

Tapasztalataink egy átlagos 100 m2-es, különleges extrák nélküli ház esetén a következők: tervezési folyamat (ügyféltől függ): 1-3 hét; önkormányzattól építési engedély beszerzése: 4 hét; alapozás (időjárástól is függ): 1-3 hét; kulcsrakész kivitelezés (függ a mérettől és az extráktól): 8-16 hét.

Az építési engedélyezési tervdokumentáció része, ahol a tervezett épület felépítéséhez szükséges anyagok, azok minősége, színe, mennyisége stb. kerül meghatározásra, melyektől a kivitelezés során jogszabályban rögzített módon lehet csak eltérni. A jogerős engedélyeztetést követően részletes műszaki egyeztetés során történik minden nem engedélyköteles, ill. extra igények megbeszélése. Az építési engedély terv és a műleírás csak az építési engedély megszerzésére szolgál. A kivitelezőnek nem jelent kötelezettséget.

Családi házaknál ritkán készül (pedig számos problémát kiszűrhetne), de a készházak esetén mindenképpen készül, mivel a gyárban elkészülő elemek kiviteli tervek nélkül legyárthatatlanok. Az építtető teljes tervdokumentációt kap, benne a gerendák elhelyezését tartalmazó rajzot is, hogy a nehezebb tárgyak felfüggesztéséhez azokat a falban megtalálhassa.

5,4 m-nél kisebb fesztáv esetén nem kell. Pince és egyéb, a rendszerhez nem tartozó egyéb tartószerkezetek esetén szükséges.

Még nem kötelező, de nélküle elég nehéz árajánlatot adni. Tartalmaznia kell a csatlakozási pontokat, kapcsolók, konnektorok, világítótestek helyeit, a tervezett fogyasztókat (pl.: mosógép, elektromos tűzhely stb.), telefonvonal, riasztó, tv, kábel, csengő, kaputelefon és mozgató stb.

Víz-, csatorna-, gáz-, fűtéstervek összessége

A tervek és az engedélyezési tervdokumentáció összeállítása után a terveket a hatósághoz (60 munkanapon belül köteles elbírálni) ill. a közműszolgáltatókhoz be kell nyújtani (30 napon belül elbírálják). A határozatot az építtetőn kívül a szomszédok is megkapják, akik fellebbezhetnek a határozat ellen. Ha ez nem történik meg, úgy 15 munkanap után kipostázzák a jogerős építési engedélyt. Ezután az építés munkálatok megkezdését megelőzően 8 nappal be kell jelenteni a Műszaki irodában. Megtörténte után lehet az alapot kitűzni, és az alapozási munkálatokat megkezdeni. A kivitelezővel történt első találkozástól számítva tehát kb. 4 hónap telik el, mire az építtető megkaphatja a jogerős építési engedélyt! Természetesen lehet ezt a folyamatot gyorsítani, melyről az érdekeltektől kell tájékozódni.

Általános rendezési terv. Ha a telek vásárlása előtt vagyunk, feltétlen szükséges az Önkormányzatnál ennek előírásairól tájékozódni, mielőtt a döntést meghoznánk. Az ÁRT határozza meg, hogy azon telken milyen házat építhet fel. Meghatározza az építmény magasságát, a tető hajlásszögét, irányát, néhány helyen még a tető és falak színét, formáját is, az elő és oldalkertek távolságát, a beépítési százalékot stb. Ezen információk nélkül nincs értelme hozzáfogni még a vázlatok elkészítéséhez sem.

A házak kivitelezését minden esetben a megrendelő igényei szerinti készültségi szintig végezzük el. A legfontosabb: garanciát csak legalább szerkezetkész házra vállalunk.

Minden további nélkül! A hitelintézetek nem tesznek különbséget a hagyományos tégla-, illetve könnyűszerkezetes házak között.

Az épület árában nincs benne az alapozás díja, mivel az mindig az adott terep jellemzőitől függ.

Nem, mivel az elemek minden esetben minőségi, szárított faanyagot tartalmaznak.

Általában az egy emeletes, illetve emelet + tetőteres lakóházak bármelyik rendszerrel biztonsággal kivitelezhetők.

Nem árt az épületnek. Építés során sem tud víz a falba jutni, mivel a falpanelokat a helyszínen pillanatok alatt be lehet fóliázni, az esetleges esőzés elleni védelem miatt.

Ilyen előfordulhat, bár az általában használt legkorszerűbb műanyagcső rendszerek rendkívül magas nyomásra vannak méretezve, és az illesztéseknél hőkötést alkalmaznak. Ha valamilyen oknál fogva mégis folyik a víz, akkor hasonlóan más épületekhez, itt is bontani kell a falat, de javítható. Az átnedvesedett részeket ki kell szárítani ill. pótolni kell. Mindez általában egyszerűbb, mint a kőfalnál.

Minden háznál fordulhatnak elő repedések, így a faszerkezetű házaknál is, fõleg az elsõ 5 év alatt. Erre azonban egy korrekciós technológiát lehet alkalmazni, ami eltűnteti a repedést, ill. a dilatációs hézagokat már a kivitelezés során eltakarhatjuk.

Általában nem igényel karbantartást a ház, de mint más épületeknél is a faburkolatokat, oszlopokat, látszó ácsgerendákat és fa nyílászárókat rendszeresen kezelni kell. Az idő elteltével a vakolat esetleges hibáinál a hagyományos házaknak megfelelően kell eljárni.

A könnyűszerkezetes technológia - a hagyományos szerkezeti rendszerekhez hasonlóan - többszintes épületek készítését is lehetővé teszi. A könnyűszerkezetes technológia a kétszintes plusz tetőtér beépítéses szerkezetig bezárólag minden megoldás megvalósítására alkalmas. Ennél magasabb épületeknél azonban már költségnövekedéssel jár az épület hagyományos könnyűszerkezetből történő elkészítése.
A tetőtér-beépítés kérdése a könnyűszerkezetes házak egy részénél fontos momentum. A szerkezeti rendszerek egy része ugyanis más födémet ad a tetőtér-beépítéses, mint a beépítés nélküli házra. Azok a rendszerek, amelyek a tetőszerkezetet rácsos tartóból készítik, nem teszik lehetővé a tetőtér beépítését. Ezekben az esetekben a lakószint mennyezetét a rácsos tartóra erősített (járható padlás nélküli), többnyire gipszkarton álmennyezet képezi. Árban kedvezőbb megoldásként ez a beépítés ajánlható az érdeklődőknek.
 

Mivel a könnyűszerkezetes épületek alapozása és fogadószintje többnyire a hagyományos épületekkel azonos szerkezetből készül, a talajvíz és a felszíni víz szempontjából hozzájuk hasonló gondossággal kell eljárni.

Magyarországon tornádók, forgószelek nemigen fordulnak elő. A nagy erejű szeleknek pedig az épületek magasabb részein levő, kevésbé rögzített épületelemek, többnyire a tető fedésére használt anyagok eshetnek áldozatul. A készház tető szerkezetének kialakítása azonos a hagyományos építési móddal épülttel. A ház szerkezeti részei a hazánkban várható legnagyobb szélterhelésnél lényegesen többet kibírnak., ugyanis az EU-s szabványok szerint a statikai méretezés váratlan igénybevételekre van kalkulálva.

A könnyűszerkezetes házak földrengésállósága a hagyományos épületekénél jobb. Ez a tulajdonság a fának, mint rugalmas építőanyagnak köszönhető. A hagyományos szerkezetek merevségükkel egy darabig lényegesebb alakváltozás nélkül ellenállnak az igénybevételeknek, aztán amikor a rugalmasságuk határára érnek, akkor egyszerűen eltörnek. A fa viszont kihasználva rugalmasságát sokkal nagyobb mérvű alakváltoztatásra képes anélkül, hogy tönkremenne. Az igénybevétel megszűnte után visszanyeri eredeti alakját maradandó károsodás nélkül. Hazánkban persze ennek a tényezőnek az eddigi tapasztalatok és a geológiai adottságok miatt kisebb a jelentősége.

A hangszigetelés kérdéskörének vizsgálatakor meg kell különböztetnünk a kopogóhang- és a lég-hang terjedés esetét. A kopogóhang elleni szigetelésre csak egymás feletti lakószintek - melyek közé tartozik a beépített tetőtér is - valamint szomszédos lakások (sorházak, ikerházak) esetén van szükség. Ez a kemény anyagokban terjedő rezgések megszakítását ellátó lágy réteg beépítésével megoldható.
A léghanggátlás esetén más a helyzet. A lágy, kis fajsúlyú anyagokban a léghangok jobban terjednek. A hőszigetelőanyag-gyártók viszont nagy fajsúlyú, tömör, szálas anyagokat is ajánlanak, amelyek hangszigetelési célokra is kiválóan alkalmasak. A jó könnyűszerkezetes házak rétegrendje ilyen anyagot is tartalmaz.
A hang terjedése elleni védekezés legjobb módja, ha a szerkezeten belül több eltérő anyagú és fajsúlyú réteg váltja egymást, amelyek között a hangrezgések továbbterjedése mind jobban csökken.
A hangok tompítására megoldás a kétrétegű falazat, amely közepén hő- és hangszigetelő anyag helyezkedik el. A külső tér, a lakótér közötti, valamint a lakóterek közötti hangszigetelést biztosítja.
 

A könnyűszerkezetes épületet könnyű kifűteni. Míg a hagyományos módon épített házakban először a nagy hőtehetetlenségű falakat kell felmelegíteni, mielőtt a szoba elérné a kívánt hőfokot, addig a készház gyorsan átmelegszik. Mivel a falak nem tárolják a hőt, ezért nem is ontják magukból a meleget, amikor már esetleg arra nincs is szükség és a szobának éppen hűlnie kellene. Ezáltal a szoba lehűtéséhez szükséges nyáresti szellőztetések is rövidebbek. A falak és a szobalevegő közti kis hőmérséklet különbség megakadályozza a kellemetlen légáramlatok kialakulását és a nedvesség lecsapódását, így a sarkok penészedését is gátolja.
A kisebb hőtároló kapacitás a könnyűszerkezet sajátja. És a kis hőtehetetlenségnek (beépített anyag függő) van előnye is: hiszen az épület gyorsan felfűthető. (Vagyis: a kívánt hőmérséklet alacsonyabb fűtési energiával érhető el.)
 

A hőszigetelésnél az az ismertető érték, ami meghatározza a fűtés energiafelhasználást (W/m2K 1° hőmérséklet eltérésnél). Minél kisebb ez az érték, annál jobb a hőszigetelés. Pl.: a U=0,2 W/m2K érték esetében elmondható, hogy az adott épület hőszigetelése rendkívül jó. Magyarországon a szabvány családi házaknál ~U=0.7W/m2K. Ezek az értékek a falakra vonatkoznak. Az épület falainak hőveszteségét rontják a külső nyílászárók. Ma már egyre több cég építi be az 1,3-1,4W/m2K értékű nyílászárókat, de már létezik 0,7W/m2K értékű is. Az oldalfalakon túl rendkívül fontos a födém hőszigetelése, hisz errefelé próbál megszökni a hő. Ezt is hasonló módon lehet meghatározni, mint a falaknál.

A készház előre elkészített, teljes magasságú falelemekből, lehetőleg saroktól sarokig legyártott külső falakból, válaszfalakból és tetőelemekből álló épület. Az elemeket az időjárástól függetlenül a gyártóhelyen készítik és az építkezésre szállítva egy előkészített alapra fölállítják.

-Tulajdoni lap: Az építési engedély beadásához feltétlen szükséges okirat, amit az illetékes földhivatal ad ki. Az építési szerződéshez is elengedhetetlen, hisz ebből derül ki a tulajdonos és a telek besorolása.
-Térképmásolat: A tervezéshez elengedhetetlen, de az építési engedélyt kérő dokumentáció elengedhetetlen része is. A földhivatal adja ki. Kiváltásakor feltétlen említsük meg, hogy telkünkről építési engedélyhez szükséges térképmásolatot kérünk!
 

Szavatossági időszakban a cégnek rendelkeznie kell az esetleges javításokhoz szükséges anyagokkal, de a javítást az építtető fizeti. Ha gyártási hiba következtében áll fenn a hiba, a kivitelezőnek azt díjmentesen kell kijavítani. Vita esetén a bizonyítás tehát a szakértő díj fizetése, az építtető kötelessége.

A jótállás egy rövidebb időtartam, ami minimálisan egy év, de három évnél általában nem több. Rendeltetésszerű használat esetén előforduló hibánál az építtető bejelentését a kivitelező köteles elfogadni és megvizsgálni a hibát, és ha szükséges, azt javítani. Vita esetén a bizonyítás a kivitelező feladata, tehát Ő köteles fizetni a műszaki szakértőt. A jótállás és szavatosság tehát nem az épület élettartamát határozza meg. Egyes beépített anyagoknál, a jogszabályban előírt jótállási időn túl is, szokás jótállást adni, de fontos tisztázni, hogy ez pontosan mire vonatkozik. A pontatlan megfogalmazás vitára ad okot, így az adott esetben nem is érvényesíthető.

A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §-ában foglaltakra figyelemmel a Kormány a következő rendeletet alkotja:

1. § (1) A jótállási kötelezettség e rendelet szabályai szerint kiterjed az újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott épületszerkezeteire, az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott lakás- és épületberendezések beépítésére, illetve beszerelésére, valamint az e lakóépületeknek a 2. számú mellékletben meghatározott, a lakásokat kiszolgáló helyiségeire és részeire.
(2) A jótállási kötelezettség kiterjed az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott lakás- és épületberendezésekre is, amennyiben azok a lakás alkotórészének minősülnek.
(3) E rendelet alkalmazásában
a) lakás: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 105. §-a szerint kialakított épület vagy épületrész;
b) lakóépület: olyan épület, amelyben lakásnak minősülő, önálló rendeltetési egységű helyiség található.

2. § (1) A jótállási kötelezettség az építési szerződéssel az építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, építési szerződés hiányában pedig az építési-szerelési munka tényleges elvégzőjét (a továbbiakban együtt: vállalkozó) terheli.
(2) A vállalkozó az e rendeletben foglaltaknál a megrendelőre nézve kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat.
(3) Semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben foglaltaktól a megrendelő hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.

3. § (1) A jótállás időtartama az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított három év.
(2) A jótállási jogokat a lakás (lakóépület) tulajdonosa, a lakás tulajdonba adásáig a megrendelő (a továbbiakban együtt: jogosult) a vállalkozóval vagy az általa javításra kijelölt szervezettel szemben érvényesítheti.

4. § (1) A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető.
(2) A vállalkozó a jótállási jegyet lakásonként külön-külön köteles kiállítani, és azt az átadás-átvételi eljárás során a jogosultnak átadni.
(3) A jótállási jegynek tartalmaznia kell
a) a jótállás körébe tartozó lakás, a lakást kiszolgáló helyiségek és épületrészek, valamint épületszerkezetek és berendezések meghatározását,
b) a jogosultat a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét és feltételeit,
c) a vállalkozó és az általa a javításra kijelölt szervezet nevét és címét,
d) az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontját.
(4) A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a jogosult törvényből eredő jogait nem érinti.
(5) A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jogosult részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

5. § (1) A vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni.
(2) A javítást, a cserét, a munka újbóli elvégzését úgy kell teljesíteni, hogy az lehetőség szerint a lakóépület, illetőleg a lakás használatát ne akadályozza.
6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött építési szerződésekre, illetve építési szerződés hiányában a hatálybalépését követően megkezdett építési-szerelési munkákra kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 53/1987 . ( X. 24 .) MT rendelet hatályát veszti.
 

1. számú melléklet a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelethez
A lakások és a lakóépületek kötelező jótállás alá tartozó épületszerkezetei:
a) a lakóépület alapjai, fal- és födémszerkezetei,
b) a lakások burkolatai (ideértve a festést, a mázolást, tapétázást is),
c) a lakóépület nyílászáró szerkezetei, korlátjai és mellvédjei,
d) a lakóépület kéményei,
e) a lakóépület tetőzete és az azon levő tetőfelépítmények,
f) a lakóépületen levő ereszcsatornák és esővízlefolyó vezetékek,
g) a lakóépület szigetelése és a külső vakolat.
2. A kötelező jótállás alá tartozó lakás- és épületberendezések:
a) a főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.),
b) a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.),
c) a melegvízellátó berendezés (gáz-vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha),
d) az épületgépészeti és egészségügyi berendezések (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb. a hozzá tartozó szerelvényekkel),
e) a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.),
f) a beépített bútor (beépített ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.),
g) a redőny, vászonroló, napvédő függöny,
h) a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke, valamint a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal,
i) a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak,
j) a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is, kivéve a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékeket és berendezési tárgyakat,
k) a víz-, szennycsatorna- és gázvezeték a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is, a hozzá tartozó szerelvényekkel; gázvezeték esetén a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékek és berendezési tárgyak kivételével,
l) az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere a lakásban levő vezetékszakaszt és szerelvényeket is ideértve, kivéve a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett méretlen készüléket és fogyasztásmérőt,
m) a lakást szolgáló szellőztető berendezés és a klímaberendezés,
n) a központi antenna és erősítő berendezései, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is,
o) a személy- és teherfelvonó,
p) a háztartásban keletkező hulladék gyűjtésére szolgáló berendezés,
q) a lakást szolgáló kút a hozzá tartozó szerelvényekkel,
r) a lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.

2. számú melléklet a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelethez
A lakóépületnek a lakásokat kiszolgáló kötelező jótállás alá tartozó helyiségei és részei:
a) tetőterasz,
b) pince- és padlástérség vagy tüzelőtároló,
c) kapualj,
d) lépcsőház,
e) folyosók és függőfolyosók,
f) központi berendezések helyiségei,
g) mosókonyha,
h) szárítóhelyiség,
i) gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség,
j) hulladéktároló helyiség,
k) gépkocsitároló helyiség (garázs, teremgarázs). 
 

11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet
egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről

Az épületek minőségének javítása érdekében - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendeljük:
1. § (1) A rendelet hatálya a lakóépületeket, a pihenés célját szolgáló épületeket, személygépkocsi tárolókat, igazgatási és irodaépületeket, szociális, egészségvédelmi, művelődési és oktatási épületeket, valamint ellátó és szolgáltató épületeket alkotó helyszínen készített vagy előregyártott szerkezetekre és berendezésekre (a továbbiakban: épületszerkezet) és az azok létrehozásánál felhasznált egyes termékekre és anyagokra (a továbbiakban: termék) terjed ki.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az ideiglenes jellegű épületeket alkotó, valamint az építési kísérletezési szerződés alapján kivitelezett épületeket alkotó - kísérlet tárgyát képező - épületszerkezetekre és termékekre.
2. § Az épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasznált termékek tartós használatra rendelt dolgok.
3. § Az épületszerkezeteket és termékeket, valamint azok kötelező alkalmassági idejét, mint három évet meghaladó szavatossági igényérvényesítési jogvesztő határidőt (Ptk. 308. §) a rendelet melléklete tartalmazza.
4. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 16/1981. (VI. 3.) ÉVM rendelete e rendelet kihirdetésével hatályát veszti. 

Melléklet a 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelethez
Kötelező alkalmassági idő 10 év

1. Teherbíróvá tett talajok 

2. Alapozási szerkezetek:
2.1 Égetett agyag alapfalelemek (tömör tégla, pillér tégla)
2.2 Terméskövek és építőkövek
2.3 Előregyártott beton és vasbeton alapozási elemek (előregyártott vb cölöpök, alaptestek, talpgerendák stb.)

3. Teherhordó vázak:  
3.1 Előregyártott beton, vasbeton, acél, fa és alumínium teherhordó szerkezeti elemek (oszlop, főtartó, gerenda stb.)
3.2 Vázszerkezeti kötőelemek


4. Födémek (burkolatok, álmennyezetek, bevilágítók nélkül: a szerelt födémszerkezetek kivételével):
4.1 Égetett agyag vázkerámia födémelemek
4.2 Előregyártott beton és vasbeton födémszerkezeti elemek (födémkitöltő elemek, béléstestek, tálcák, födémgerendák, födémpallók, födémpanelek, erkélyelemek, lépcsőelemek stb.)
4.3 Acél födémszerkezeti elemek (gerenda elemek, trapézelemek, födémpanelek, lépcsőelemek stb.)
4.4 Alumínium födémszerkezeti elemek (trapézlemez, födémpanel stb.)
4.5 Fa és faalapanyagú födémszerkezeti elemek (gerendák, födémpanelek stb.)
4.6 Műanyag födémszerkezeti elemek (födémpanelek stb.)
4.7 Kombinált (fa, faalapanyagú lemezek, azbesztcementlemezek, műanyag, fém, gipsz stb.) födémszerkezeti elemek (födémpanelek stb.)
4.8 Födémszerkezeti kötőelemek
4.9 Hő-, pára- és hangszigetelő anyagok, elemek

5. Fedélszerkezetek (fedélhéjazat, hőszigetelés stb. nélkül):
5.1 Fém, vasbeton és fa előregyártott tetőszerkezeti elemek


6. Függőleges teherhordó- és térelhatároló szerkezetek (burkolatok, felületképzések, nyílászárók nélkül a szerelt külső térelhatároló falszerkezetek kivételével). Amire cégünk a 30 év alkalmassági időt vállalja!
6.1 Égetett agyag falazóelemek (téglák, falazóblokkok stb.)
6.2Mészhomok falazóelemek
6.3 Terméskő és építőkő falazóelemek
6.4 Előregyártott beton és vasbeton falszerkezeti elemek (falazó elemek és blokkok, kis- és nagy falpanelek, térelemek, falkiváltók, lábazati elemek, fal kéregelemek stb.)
6.5 Gázszilikát és kohóhabsalak falszerkezeti elemek (falazóelemek, falazóblokkok, falpanelek stb.)
6.6 Falszerkezeti kötőelemek
6.7 Homlokzati hézagtömítő anyagok
6.8 Hő-, pára- és hangszigetelő anyagok, elemek

7. Szellőzőkürtők, kémények (béléselemek nélkül):
7.1 Előregyártott könnyűbeton, beton és vasbeton kémény és szellőzőkürtő elemek
7.2 Fém és kerámia kéményelemek
7.3 Égetett agyagfalazó elemek 
 

8. Talajvíz és talajnedvesség elleni szigetelések:
8.1 Bitumenes és műanyag vízszigetelő lemezek
8.2 Ragasztó és vegyi anyagok

9. Épületgépészeti csővezetékek, talajba kerülő (a szabadon vezetett épületgépészeti csővezetékek kivételével) vezetékek :
9.1 Azbesztcement nyomócsövek, lefolyócsövek és csőidomok
9.2 Kerámia csövek és csőidomok
9.3 Acél és öntöttvas csövek és csőidomok
9.4 Előregyártott beton és vasbeton csövek, csőidomok és aknaelemek
9.5 Műanyag csövek és csőidomok
9.6 Cső- és csatornahálózati szerelvények (tolózárak, csappantyúk stb.)

10. Az építményhez szerkezetileg csatlakozó külső létesítmények :
10.1 Előregyártott beton és vasbeton támfaljárda-lépcsőelemek stb. 

Kötelező alkalmassági idő 5 év 

1. Tetőhéjalások:
1.1 Égetett agyag tetőfedő elemek (tetőcserép)
1.2 Azbesztcement tetőfedő elemek (pala, hullámpala)
1.3 Fémlemez tetőfedő elemek (horganyzott acéllemez, horganylemez, alulemez, műanyaggal bevont fémlemez)
1.4 Beton anyagú tetőfedő elemek (betoncserép)
1.5 Hőszigetelő lemezek, paplanok stb.
1.6 Párasziget
1.7 Tetőkibúvók, felülvilágítók, hófogórács stb. elő fóliák 

2. Válaszfalak :
2.1 Égetett agyag válaszfalelemek
2.2 Előregyártott vasbeton válaszfalpanelek
2.3 Gázszilikát válaszfalelemek
2.4 Gipsz és gipszperlit válaszfalelemek
2.5 Egyéb alapanyagú válaszfalelemek
2.6 Kombinált anyagú (könnyűszerkezetes) - szerelhető vagy táblás szerkezetű - válaszfalelemek 

3. Csapadékvíz és használati víz elleni szigetelés:
3.1 Bitumenes vízszigetelő lemezek
3.2 Műanyag vízszigetelő és burkoló lemezek, fóliák
3.3 Bevonatszigetelő anyagok
3.4 Tetőszigetelő habbevonatok
3.5 Ragasztóanyagok
3.6 Tető és padló szerelvények (összefolyók, páraszellőzők stb.) 

4. Nyílászáró szerkezetek:
4.1 Fa, fém, műanyag és kombinált anyagú nyílászáró szerkezetek
4.2 Nyílászáró szerkezetek szerelvényei (zárak, vasalások, veretek stb.)
4.3 Üveg- és hőszigetelő üvegszerkezetek
4.4 Árnyékolók, elsötétítők, zsaluk és rácsok
4.5 Beépítéshez felhasznált hézagtömítő, hő- és hangszigetelő anyagok 

5. Szerelt térelhatároló fal- és födémszerkezetek, álmennyezetek:
5.1 Könnyűszerkezetes - általában kombinált anyagú - fal és födémszerkezeti elemek (fal-, födém- és tetőelemek; álmennyezeti elemek, építőelemek, kötőelemek, hőszigetelő anyagok, hézagtömítő anyagok stb.) 

6. Csapadékvíz elvezetés szerkezetei:
6.1 Épületbádogos szerkezetek előregyártott elemei és szerelvényei horganyozott acéllemezből, horganylemezből, alulemezből, műanyagból és azbesztcementből 

7. Vakolatok, burkolatok, felületképzések (a mázolás, a belső falfestés, a meszelés és a tapétázás kivételével):
7.1 Mázas és máztalan kerámia padló és falburkoló lapok
7.2 Égetett agyagburkoló téglák
7.3 Cementkötésű padlóburkoló lapok
7.4 Építőkövek és burkolókövek
7.5 Műanyag padló és falburkoló lemezek és szegélyprofilok
7.6 Gumi padlóburkoló lemezek és szegélyprofilok
7.7 Azbesztcement burkoló lemezek
7.8 Fémburkoló lemezek és profilok
7.9 Fa és faalapanyagú burkolóelemek (parketták, falburkoló elemek, profilok stb.)
7.10 Lakások padlószőnyegei
7.11 Üveg homlokzatburkoló elemek
7.12 Ragasztók és aljzatképző anyagok
7.13 Hőszigetelő műanyag vagy szilikát alapú homlokzati bevonatok 

8. Szabadon vezetett épületgépészeti csővezetékek, berendezések:
8.1 Acél, műanyag és azbesztcement nyomó- és lefolyócsövek, idomelemek és kötőelemek
8.2 Csőhálózati szerelvények (szelepek, tolózárak, csapok, csaptelepek, csappantyúk, légtelenítők, légbeszívók, kondenzedények, gyorssűrítők, torlók, szabályozók, bűzelzárók, zsírfogók, homokfogók stb.)
8.3 UNIMAG vizes blokk
8.4 Lakás berendezési tárgyak (mosdó, falikút, kiöntő, fürdőkád, zuhanytálca, mosogató, W. C.-csésze, öblítő stb.)
8.5 Fűtési berendezési tárgyak (öntöttvas-, acéllemez és alumínium radiátorok, konvektorok, hőtermelő berendezések, hőcserélők, melegvízkészítő berendezések, tágulási tartályok, hőmérséklet-szabályozók, gáztűzhelyek stb.)
8.6 Szemétledobó-berendezésekhez tartozó csövek, idomok, a ki- és beöntő nyílások szerkezetei, tisztító berendezések 

9. Klíma és szellőző berendezések:
9.1 Légcsatornarendszerek elemei (befúvó-, kifúvó- és elszívó szerkezetek)
9.2 Klímaberendezések, klímakonvektorok, ventilátorok stb.
9.3 Hangcsillapító berendezések
9.4 Levegőtisztító berendezések 

10. Elektromos tápvezetékek, jelző vezetékek, hálózatok:
10.1 Műanyag szigetelésű vezetékek
10.2 Védőcsövek és dobozok
10.3 Elosztó, csatlakozó és biztosító táblák
10.4 Kapcsolók és csatlakozó aljak
10.5 Lámpatestek és foglalatok
10.6 Elektromos motorok
10.7 Felcsengető berendezések, kaputelefonok és központi antenna rendszerek
10.8 Főelosztó berendezések és szintleágazó szekrények
10.9 Elektromos vízmelegítők és tűzhelyek 

11. Villámvédelem: 
11.1 Felfogók, bevezetők és földelők 

12. Felvonók: 
12.1 Személyfelvonó-berendezések és tartozékaik