Anico-készházak
a Google+ oldalán

web: www.anico-keszhazak.hu

Energetikai tanúsítvány

A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szerint az energetikai tanúsítvány egy „igazoló okirat, amely az épületnek (önálló rendeltetési egységnek, lakásnak) a külön jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza”.

 A Tanúsítvány végeredménye egy olyan címke, amelyet a háztartási gépek vásárlásánál már bárki láthatott, csak ez épp a lakás energiafogyasztását hivatott jelezni.

A címke skálája is hasonló a megszokotthoz: a legkedvezőbb az „A+” jelzésű, míg a legrosszabb besorolású „I” kategóriába kerül.

energetikai tanúsítvány

A lakóépületek energetikai minősítési követelményértéke az épület felület és térfogat arányától függ. Értéke 110 és 230 kWh/m2a között változik. Az A+ minősítéshez például ennek 55%-át kell elérni, tehát 60.5 és 126.5 közé fog esni egy A+-os épület összesített energetikai jellemző számított értéke.

Ez azt jelenti, hogy a most tervezett és engedélyezett épületeknek legalább a C energetikai minőséget el kell érniük. Ennél rosszabb besorolású épületre a jogszabályok szerint nem adható ki építési engedély.

Az energiatanúsítvány tehát az az új közokirat, amely megmutatja az épület energiafelhasználásának hatékonyságát, azaz hogy a ház energiatakarékos-e vagy pazarló.

Miért érdemes megcsinálni az energetikai tanúsítványt (energiatanúsítvány, zöldkártya)?

  • mert ez egy hiteles tanúsítvány, ami a használatbavételi engedélyhez kell.
  • mert használt ingatlant sem értékesíthetünk enélkül.
  • mert ha a rendeletben előírt áron jut hozzá, akkor akár több százezret is megspórolhat. Ez főleg társasházak és lakásszövetkezetek esetén lehet számottevő megtakarítás, főleg ha az energiatanúsítvány kiállítását az egész épület vonatkoztatásában egyszerre rendelik meg, hiszen így az egyes lakásokra jutó fajlagos költség jelentősen kedvezőbb lehet.
  • mert a pályázatok benyújtásához fontos, hogy legyen egy komoly, számokkal alátámasztott érv, mely megmutatja, hogy a felújítással az épület energiafelhasználása mennyivel csökkenthető.
  • mert rámutat a lakás energetikai szempontból gyenge pontjaira, ezáltal tudni lehet, hogy milyen beruházásra van szükség ahhoz, hogy energiatakarékosabbá tegyük otthonunkat.
  • mert a tanúsítvány az épület „energetikai értékmérője”, mely jelentősen növelheti az ingatlan piaci értékét.
  • mert 10 évig érvényes, vagy amíg a követelményértékek nem változnak.

Ilyen változás lehet:

  • nyílászáró-csere,
  • utólagos hőszigetelés,
  • rendeltetés-változás,
  • gépészeti-, vagy villamos berendezések hatékonyságváltozást eredményező cseréje stb.

Hogyan készül az épületenergetikai tanúsítvány (energiatanúsítvány, zöldkártya)?

Az energiahatékonyság vizsgálatához az épület teljes energiaszükségletét és hőveszteségét meg kell vizsgálni.

Kitérve többek között a csatlakozási élek, hőhidak, nyílászárók, fűtési rendszerek állapotára, tulajdonságaira és minőségére. A belső hőforrások energialeadására, az épület fűtési, légtechnikai, hűtési, villamossági, melegvíz előállítási energiaigényére.

A kapott eredmények alapján részletes képet kaphatunk minden olyan tényezőről, ami befolyásolja ingatlanunk energiafelhasználását.

Mikor és kinek kötelező az épületenergetikai tanúsítvány (energiatanúsítvány, zöldkártya)?
 

  • Az új építésű épületek, rendeltetési egységek esetén:

Az energetikai tanúsítvány elkészítése 2009. január 1-jétől a használatba vételi eljárás megindításáig kötelező, a vonatkozó 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján.

  • Meglévő/használt épületek, önálló rendeltetési egységek, lakások esetén:

Az energetikai tanúsítvány 2012. január 1-jétől kötelező az alábbi esetekben:
ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás, vagy
egy évet meghaladó bérbeadás.

1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén a tanúsítvány készítése szintén 2009. január 1-től kötelező függetlenül attól, hogy az adott építmény új építésű, vagy meglévő.

Mely esetekben nem kell energetikai tanúsítványt készíteni (energiatanúsítvány, zöldkártya)?

2011. december 31-ig önkéntes a meglévő épületek, energiatanúsítása. Ez azt jelenti, hogy a rendelet 2009. január 1-jei hatályba lépésekor jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkező önálló rendeltetési egységek, lakások tanúsítása eddig az időpontig nem kötelező.


Nincsen tanúsítási kötelezettség az alábbi építmények vonatkozásában:

  • az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre
  • az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre
  • a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre
  • a hitéleti rendeltetésű épületre
  • a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre
  • a mezőgazdasági rendeltetésű épületre
  • azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki
  • a műhely rendeltetésű épületre
  • a levegővel felfújt, vagy feszített – huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló – sátorszerkezetekre.

Ki készíti el a energetikai tanúsítványt (energiatanúsítvány, zöldkártya)?

Tanúsítást a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékébe felvett tanúsítók végezhetnek. Új ingatlan esetén, ha az épület a terveknek megfelelően készült el, akkor a kivitelezési dokumentáció alapján egyszerűsített eljárásban készülhet, ellenkező esetben számításokat kell végeznie a szakembernek. Használt lakás esetén, ha már rendelkezésre áll hasonló paraméterű ingatlan (pl. típuslakások, házak) tanúsítványa, akkor szintén egyszerűsített eljárással készülhet az okirat. Ha nem, akkor a szakember helyszíni szemle és számítások során állapítja meg a megfelelő kategóriát.