A cellulózszigetelés nem más, mint újságpapír, amit egy újrahasznosítási folyamat révén rostszálaira választják szét. Feldolgozása többféle is lehet: vagy aprítják – ekkor a rostszálak rövidebbek –, vagy hosszú rostszálaira roncsolják a papírt. A mindkét eljárás során kivont nyomtatási ólomtartalom eredménye az egészségre ártalmas anyagoktól tökéletesen mentesített, tiszta cellulóz.
Bórásvány hozzáadásával garantáltan távol tartja a rágcsálókat, rovarokat, bogarakat, illetve bóraxtartalma miatt nem gyúlékony, B2 besorolásával tűzgátló szerkezetekben is alkalmazható.
Az így átalakított szigetelőanyagot egy gép segítségével a kitöltendő üregekbe fújjuk. A RÉSMENTES befújhatóságából adódóan egy hőhídmentes EGYSÉGES szigetelő réteg keletkezik, amely hatékonyabban szigetel, mint a gyapotalapú szigetelések. A nagy térfogatsűrűségnek (befúvási sűrűség tetőtérnél 40-55 kg/m3, falakban 45-65 kg/m3) és a filcelődés módjának köszönhetően nem csúszik össze, formatartó, idővel nem lesz hőhidas. A cellulózszigetelés akár 30 százalék nedvességet is képes felvenni és leadni anélkül, hogy tömörödne, összeesne, hogy a szigetelőképessége romlana.
A cellulózszigetelés nagy tömegének számtalan előnye van: rendkívül magas a hőtárolási kapacitása 26,4%-kal kevesebb fűtési energiát használ fel, mint az ásványi gyapottal szigetelt épület, hőfokcsillapítása 6-8-szoros a szálas anyagokéhoz képest – ennyivel nehezebben melegszik át. A cellulózszigetelés a nyári melegben a térelhatárolókon keresztüli hőterhelést elnyújtja, emiatt a napi legmagasabb hőmérséklet akkor éri el a lakrészt, amikor a külső hőmérséklet már olyan alacsony, hogy szellőztetéssel a sugárzó hőt lehetséges ellensúlyozni.